Korona
A fogászati korona alkalmazása már az 1900-as évek elején elindult. Egy akkor még újonnan felfedezett kialakítás napjainkra egy hagyományos és népszerű megoldás lett. Hatékony olyan esetekben, mikor helyreállításra van szükség egy sérült vagy éppen egy hiányzó fog esetében. Természetesen az elmúlt évtizedek során már többször megújult a technológia.
A változásoknak köszönhetően mára már nem csak biztonságosabb, de tartósabb és sokkal erősebb is lett. Körülbelül az 50-es évekre datálódik a fémkerámia-korona megjelenése, amely immár a teljesen fémmentes megoldások kialakulásáig vezetett. Ezeket legfőképp digitálisan tervezik meg, illetve előállításuk is számítógép által vezérelten történik.
Mi is az a korona?
Kiindulási pontként érdemes tisztázni, mi is az a fogászati korona. A saját fog anatómialaig két fő részből épül fel: a foggyökérből és magából a fogkoronából. A korona az íny felett látható rész. Ebből kifolyólag a fogászati korona, maga a művi korona, s ahogy már említettük, a fog hiányzó vagy sérült részét pótolja.
Egy nagyon népszerű megoldás, hiszen az épített korona hasonlít leginkább a természetes fogra. Nem csak esztétikailag, hanem érzetre is nagyon hasonló, s tisztíthatósági szempontokból sem elhanyagolható megoldás lehet.
Milyen esetben célszerű koronát készíteni?
Az érintett fog sérülése, illetve a fogállomány jelentős részének pusztulásakor szokás alkalmazni. Kismértékű (1-2) foghiány esetén a hiány melletti fogakra is szokás koronát készíteni, ezt összekötve áthidalható a foghiány. Ezeket a pótlásokat hídnak nevezzük.
Kiemelt szerepet játszik mind a rágófunkció, s mind az esztétikai látvány visszaállításában. Mikor a fogállomány pusztulása olyan mértékű, hogy az töméssel vagy éppen héjkerámiával nem restaurálható, de az eredeti fog még menthető, ilyen esetekben alkalmazzák a fogászati koronát. Ritkán esztétikai okokból is felmerül használata. Példaként a zománc vagy a dentin fejlődési zavarainál, illetőleg metszőfogak közötti rések lezárására, vagy elszíneződések eltüntetésére is alkalmazható.
Gyökérkezelt fogaknál is ajánlott a borítókorona, hiszen az ilyen fogak elveszítik a rugalmasságukat, törékenyebbé válnak. Emellett implantátumok esetében koronával állítható helyre a rágófelszín.
Mikéntkészül a fogászati korona?
Ahogy a fenti sorokból is kivehető, a fogászati korona egy indirekt megoldás, ami azt jelenti, hogy a végleges fogművet nem a rendelőben készítik el, hanem egy fogtechnikai laborban. Ezért van az, hogy többszöri látogatás szükséges hozzá.
Elsőként, mint minden beavatkozás előtt diagnosztikát végez a fogorvos, majd összeállítja s megbeszéli a szükséges kezelési tervet a pácienssel. Majd a fog előkészítése következik, vagyis a lecsiszolás. Az így kialakult csonkra egy ideiglenes korona kerül, egészen addig, míg el nem készül a végleges pótlás. Ezen folyamatok után a páciensnek lehetősége van, hogy megbeszéljék a korona színét s alakját, majd jöhet a korona megformázása és próbája.
A kialakított korona után, ha megfelelő minden, a fogtechnikus véglegesíti azt, amit a fogorvos ezt követően beragaszt a fogra.
Mennyire tartós a fogászati korona?
Az elkészítési folyamata nem túl hosszú, akár 1 nap alatt is elkészülhet, még is sok-sok évig tartós megoldás. A 10 év minimum elvárható a mai technikáknak köszönhetően, de egészen 15 évig is van, hogy kibírja a fogászati korona. Ezen számok talán egyre inkább kitolódnak, hiszen a felhasznált anyagok fejlődésével bővül a művi koronák élettartama.
Ápolás és tisztítás
A fokozott szájhigiénia, különösen az ínyápolás nem elhanyagolható ahhoz, hogy hosszú és gondtalan legyen a fogászati korona élettartama. Talán az egyértelmű, hogy korona felülete nem tud szuvasodni, de az íny és fogkorona határvonalának elhanyagolt tisztítása okozhat problémát, a megtapadt lepedékek miatt. Figyelemmel kell kísérni, hogy ne alakulhasson ki fogkő, illetőleg, hogy a megfelelő fogmosási technika serkentse az íny vérkeringését, így megőrizve annak egészségét.